|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 10 találat | lapozás: 1-10 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Sárosi Arthur 1999. október 21.Az Egyesített Protestáns Teológián /Kolozsvár/ 1990 óta a leendő lelkipásztorok magatehetetlen, ágyban fekvő időseknek visznek ebédet, szerte a városban, tájékoztatott Juhász Tamásné Dobai Erzsébet, a teológia diakónia felelőse. Általában a teológusok adják össze az ebédeltetéshez szükséges pénzt. A teológusok nemcsak elviszik, meg is melegítik az ebédet, elmosogatnak, ha szükséges bevásárolnak, s lelkileg is gondozzák a rászorulókat. Együtt dolgoznak a Sárosi Artúr dr. vezette Egyházi Diakóniai Szervezettel. /László Ferenc: Diakónia a teológián. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2001. május 17.Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa megtárgyalta azt a javaslatot, amelyet Pap Géza püspök terjesztett elő az egyházi diakóniai munka átszervezésére. A püspök beszámolt erről az átszervezésről. Létezik a Diakóniai Alapítványuk, azonban a háziorvosi rendszer megjelenésével az alapítvány kicsúszott az egyház ellenőrzése alól. Ezért az alapítványt át kell szervezni. A Diakóniai Központ sok mindennel foglalkozik, de igazi diakóniai munkát, a szó bibliai értelmében nem végez. Gyógyszertáruknak szintén nincs kapcsolata intézményeikkel. A kolozsvári posztliceális diakonissza képző a Református Kollégium keretében működik, fizetéses rendszerben. Ez azt jelenti, hogy az állam nem járul hozzá ennek az oktatási formának a fenntartásához. A marosvásárhelyi diakóniai központ felépítése óta az egyháznak két központtal, két tanári karral és kétszeres kiadásokkal kell szembenéznie. Amikor megpróbálta a két intézményt összevonni, hatalmas ellenállásba ütközött. A püspök úgy látja, hogy a diakóniai munkában a hangsúlyt a házi beteggondozásra kell helyezni, össze kell vonni a Diakóniai Központ és a Diakóniai Alapítvány munkáját. A diakonisszaképző intézet igazgatójává a testület dr. Sárosi Artúr orvost nevezte ki. /Papp Annamária: Átszervezik a diakóniai munkát az Erdélyi Református Egyházkerületben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./2001. december 15.Kolozsváron működik a Diakónia Keresztyén Alapítvány Otthoni Betegápolási Szolgálata. Munkájukat az intézmény vezetője, dr. Sárosi Artúr igazgató és munkatársai mutatták be. Tevékenységüket 1993-ban kezdték, 1996-ban kapták meg a minisztériumi engedélyt, amelynek alapján immár hivatalosan működnek. Idén áprilisban megalakult a református egyházkerület által létrehozott alapítvány. Munkájukat három szakképzett egészségügyi nővérrel és három gondozónővérrel végzik. Jelenleg százhúsz gondozottuk van. Biztosítják az ápoláshoz szükséges eszközök nagy részét: kötszereket, fertőtlenítőszereket, kenőcsöket, egyéb anyagokat. Alkalmazottaink besegíthetnek a gyógyszerek megvásárlásába, esetleg házhoz szállításába is. Sokan elvándorolnak, és itt maradnak magukra az öregek. Nagyon fontos a gondoskodás lelki háttere is, ami biztonságérzetet nyújt a segítségre szoruló számára. Most épül egy gondozóotthonunk, ahova a huszonnégy órás gondozást igénylők kerülnek majd. Szeretnénk létrehozni egy idősek napközi otthonát, ahova azokat a rászorulókat hoznák be családtagjaik, akiket nem lehet egyedül hagyni. /Ördög I. Béla: Gyógyító keresztyéni küldetés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./2002. május 27.Máj. 25-26-án rendezték meg az I. Mérai Napokat. A hagyományteremtés a céljuk, jelentette ki Sárosi Arthur, a Diakoniai Keresztény Alapítvány igazgatója, az egyik főszervező. A vásáron a könyvvásártól kezdve az ínyenc falatokig sokrétű szórakozási lehetőséget biztosítottak a szervezők. A díszes kalotaszegi népviseletet legalább tíz helyen árusították. Itt vasárnaponként még mindig népviseletben szokás templomba járni. A hagyományos gyermekfoglalkozásokra is hangsúlyt fektettek, így a kicsinyeknek alkalmuk adódott megismerkedni a gyöngyfűzés, a babakészítés és a szalmafonás fortélyaival, míg este fele a tánctanítást, énektanítást és legényes-táncvetélkedőt tűztek műsorra. A Mérai Hagyományőrző Tánccsoport, az Ördögtérgye és a Bogáncs tánccsoportok után zenés-humoros összeállítással és szobanézéssel zárták a Mérai Napokat. /Borbély Tamás: I. Mérai Napok. A hagyományteremtés rögös útjain. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2003. május 26.Máj. 26-án a Jagamas János Művelődési Házban került sor a második alkalommal megszervezett Mérai Napok ünnepélyes megnyitójára. Dr. Sárosi Artúr, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, köztük a falu testvértelepülésének, az anyaországi Tarnaméra községnek a képviselőit, illetve a Németországból érkezetteket. A megnyitón Varga György a mérai bivalytenyésztésről értekezett, majd Tötszegi Tekla tanárnő Kalotaszeg jellegzetességeiről beszélt. Voltak sportvetélkedők is. A türei kézműves találkozó résztvevői szintén átjöttek megtekinteni a tájházat. A Mérai Hagyományőrzők Egyesületének telkén kézműves foglalkozások zajlottak. Másnap az ünnepi műsoron a református egyházközség vegyeskara, az iskola tanulói, valamint a hagyományőrzők gyermek- és felnőtt táncosai és népdalénekesei léptek fel. /Valkai Krisztina: Hagyományőrzés, gazdasági felzárkózás és mulatás. Második Mérai Napok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26/2003. november 24.Nov. 21-22-én tartották a Bethlen Kata Diakóniai Napokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, hollandiai és németországi partnerszervezetek képviselőinek részvételével. Az egyik kiemelt téma az idősgondozás volt. Első ízben nyújtottak át Árva Bethlen Kata díszokleveleket. Díszoklevelet kapott az a tizenkét diakonissza, aki életét a rászorulóknak áldozta. Három partnerszervezet: egy németországi és két hollandiai munkaközösség is elismerésben részesült. Megnyitották a Diakónia Keresztyén Alapítvány Zambilei utcai gondozóotthonát. Köszöntőbeszédet mondott: Pap Géza püspök, dr. Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, aki az otthon felépítésének munkálataiban jelentős részt vállalt, valamint a németországi testvérszervezetek képviselői. A Jó Testvér Gondozóotthon 17 férőhelyes, véglegesen beköltözni kívánókat, időleges gondozásra szorulókat és betegeket egyaránt vár. /Farkas Imola: Ember az emberért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./2005. május 30.A hét végén negyedik alkalommal szerveztek falunapokat Mérán. Az istentisztelet után a Jagamas János Művelődési Házban Varga György, iskolaigazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Sárosi Artúr, a faluban jelentős szociális tevékenységet folytató Diakónia Alapítvány vezetője szólt az ünneplő közönséghez. A gyerekeket fakasztotta nevetésre Vincze László Keljfeljancsi komédiás kompániája. Az iskola udvarán négy tűzhelyen sütötték egyszerre a kürtöskalácsot. Az 1400 helybeli lakosból délutánra már több százan bekapcsolódtak a rendezvényekbe. /K. E.: Színvonalas falunapokat szerveztek Mérán. Gazdag programból válogathattak a résztvevők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2006. május 10.Cs. Gyimesi Éva gyönyörűséggel járt mindig Erdély-szerte ott, ahol nyolcvankilenc után a teremtő szabadság jeleit megtapasztalta. A nyavalygások – a „nem lehet” – özönében, a kisközösségek élni kezdtek a szabadsággal. A marosvásárhelyi Vártemplom (immár néhai) lelkipásztora: Fülöp G. Dénes és családja, a csíksomlyói Gergely István atya, az illyefalvi tiszteletes: Kató Béla, a dévai ferences szerzetes: Csaba testvér, és még hosszan sorolhatná azok nevét, akiknek munkáján Isten áldása van, írta. Hihetetlen például, hogy mit hozott létre a kolozsvári Diakónia Alapítvány, élén Sárosi Arthur doktorral. Ugyanígy tisztelet illet olyan iskolamodelleket is, mint a kolozsvári Montessori, amelynek igazgatója Visky Sarolta, vagy a magyarózdi Drogterápiás Központot, amelyet a Bonus Pastor Alapítvány tart fenn, Horváth Mária vezetésével. /Cs. Gyimesi Éva: Kényünk kedve. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./2006. november 6.Felavatták Mérában a már eddig is eredményesen működő diakóniai tevékenység otthonát, ahol a gyerekekkel, illetve a felnőttekkel való szociális foglalkozás folyik. Egy badeni szervezet több éve segíti a mérai közösséget gondjaik megoldásában. Sárosi Artúr orvos, a Diakóniai Keresztyén Alapítvány elnöke visszaemlékezett az 1996-os évre, amikor először volt Mérában a Református Misszió munkatársaként. Ezt követően két orvos járt rendszeresen a faluba, 1998-ban pedig megnyílt az azóta is létező orvosi rendelő. Tóth Kinga Melinda szociális munkás bemutatta az alapítvány tevékenységét, amely magába foglalja idős- és beteggondozást, közösségfejlesztést, szociális, illetve gyermekprogramokat. Vinczi Zsuzsa a helybeli roma közösséget segítő projektekről tájékoztatott. Tőtszegi Tekla tanár, etnográfus a mérai falunapokról beszélt. /N.-H. D.: Diakóniai Házat avattak Mérában. Áldozatvállalás és szolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./2016. február 26.Kelemen: elfogadhatatlan helyzetben vannak a szociális ellátással foglalkozó magyar szervezetek„Elfogadhatatlan az az áldatlan helyzet, amelyben a szociális ellátással foglalkozó magyar szervezetek vannak jelenleg. Úgy gondolom, erre semmiféle magyarázatot nem lehet elfogadni az állam részéről, hiszen ezek mind-mind olyan szolgáltatások, amelyet az államnak kellene felvállalnia: az idősgondozástól a gyermekotthonok megfelelő működtetéséig. Ha meg nem képes erre, akkor legalább biztosítania kellene az alapítványok, szervezetek működési feltételeit” – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök a szociális szektor legfontosabb problémáiól február 26-án, pénteken azon a munkamegbeszélésen, amelyet a Szövetségi Képviselők Tanácsa ülésének előkészítőjeként szervezett meg az RMDSZ a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az RMDSZ elnöke azt is hozzátette: a szervezetekkel való egyeztetést követően a Szövetség azonnali intézkedések foganatosítását fogja kérni a kormánytól, közép- és hosszútávon viszont a törvények módosítása a fontos feladat. „Ezekben szeretnénk mi partner lenni, mert meg akarjuk teremteni a romániai magyar szociális ellátás működési feltételeit. Romániában előbb-utóbb el kell jutnunk oda, hogy a civil szervezetekre, alapítványokra ne úgy nézzen az állami, mint valamely gyanús elemekre, amelyek esetében csak azt kutatja, hogyan tud még egyet szorítani a csavaron” – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Sem a törvények között, sem az alkalmazásukért felelős intézmények között nincs kapcsolat, összefüggés a szociális szektorban, és miközben működhetnek az előírásoknak meg nem felelő állami intézmények, éppen a támogatások tekintetében vannak bajban a szabályszerűen működő civil szervezetek. Mindemellett a támogatási rendszer sem egységes, nem kiszámítható, kevés a pályázati úton lehívható finanszírozás – ezek hangzottak el a vásárhelyi beszélgetésen a legaggasztóbb problémákként. Kovács Péter ügyvezető elnök a kerekasztal céljáról elmondta, az RMDSZ azok véleményére kíváncsi, akik közvetlenül érintettek a szociális szférában felmerülő buktatókban. Hangsúlyozta: a munkamegbeszélés azt a célt is szolgálja, hogy a Szövetség összegyűjthesse azokat az információkat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a törvényhozás különböző szintjein is érvényesíthesse a gyakorlatból származó észrevételeket. „Az Ügyvezető Elnökségen mi mindig arra törekszünk, hogy meghallgassuk azok véleményét, akik jobban értenek ahhoz, amihez mi nem. A mai beszélgetés elengedhetetlen ahhoz, hogy megállapíthassuk, problémáink és terveink is közösek” – tette hozzá. „Nagyon megnehezítették a gyermekek elhelyezését, befogadását az otthonokba, egész bürokratikus rendszer akadályozza ezt. Márpedig akkor kell megmenteni valakit, amikor fulladozik és nem a megmentése módozataival, lehetőségeivel kell foglalkozni” – jelentette ki az országszerte több gyermekotthont működtető Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba, aki szerint az állam számára elsődleges a gyermek elhelyezése kell legyen. „Adják meg nekünk a lehetőséget, hogy saját felelősségünkre fogadjunk be gyereket, hagyják nekünk, hogy elvégezzük a dolgunkat” – tette hozzá Böjte, aki azt is elmondta, hogy az otthonok lakóinak családot szeretnénk biztosítani, ám ennek a feltételei egyre nehézkesebbek, hiszen a hatóságok követelései nem felelnek meg a valóságnak. „Olyan követeléseik is vannak, amelyek pénzbe kerülnek, de nem rendelnek mellé forrást. Itt az volna a legfontosabb, hogy a gyermekek megtanulják a saját fenntartásukhoz szükségeseket, részt vegyenek a háztartási tevékenységekben. Az a benyomásom, hogy a jelenlegi rendszer nem gyermekeket, hanem ufókat akar nevelni, mert nem támogatja a gyermekek nevelését” – nehezményezte a gyermekotthonok működtetésének legfontosabb akadályait Böjte Csaba. A Gyulafehérvári Caritast Ludescher László képviselte a munkamegbeszélésen, mint hangsúlyozta: hisz abban, hogy az erdélyi magyarság itthon maradása, jóléte azzal is összefügg, hogy mennyire sikerül egy szociális hálót kiépíteni. Bizakodó annak kapcsán, hogy az RMDSZ parlamenti prioritásai között szerepel a szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek problémáinak orvoslása. Megemlítette: az általa képviselt szervezet lassan két éve azt észleli, bár a rendelkezések ugyanazok, az állami támogatások mértéke jelentősen megcsappant. „Ötszázezer euróval kevesebb pénzt kapunk, ami ha lefordítjuk, azt jelenti: 2013-hoz képest egy nagyobb község lakosságának megfelelő embert nem tudtunk úgy kiszolgálni, mint azelőtt” - mondta. A kormány elzárkózik bárminemű együttműködéstől, amint a szociális egyesületekről esik említés, sőt, azt sem tudja megszervezni, hogy a szociális ügyekért felelős minisztérium és más szaktárcák között a munka összhangban működjön – osztotta meg a Szatmár Egyházmegyei Caritas észrevételeit Szabó Bíborka. Mint említette: az országban nincs szektorsemlegesség a szociális juttatások terén: míg az állami szférához tartozó intézmények, bár nem felelnek meg a standardoknak, működhetnek, megkapják a támogatást, a magánegyesületek működésének támogatására csak bizonyos százalékot különítenek el, még annak ellenére is, hogy minden kritériumot teljesítenek. Dr. Sárosi Arthur, a Kolozsvári Diakónia Keresztény Alapítvány ügyvezető igazgatója azt szeretné, ha egy magánkézben lévő árvaház, öregotthon, de akár nappali foglalkoztatást felvállaló egyesület étkeztetésre szánt költségének áfája visszaigényelhető lenne, ami okos finanszírozásnak számítana az állam részéről. „Ugyanakkor természetellenesnek tartom azt, hogy egy öreg bácsinak fizetnie kell azért, hogy befogadják a magán öregotthonba, amennyiben nincs hely az államiban. Akiknek nincs pénzük, labdába sem rúghatnak, noha éppen annyira rászorulnak az ellátásra, mint azok, akik fizetni tudnak érte” – fogalmazott, megemlítve azt is: az államnak biztosítania kellene egy olyan támogatást, amely a beteg függőségi állapotától független fizeti a magánszférában történő ellátását. A Gondviselés Alapítványt Szabó László és Szombatfalvi József képviselte, a Máltai Szeretetszolgálat részéről pedig Dénes Mihály volt jelen a munkamegbeszélésen, amelyen a szociális szolgáltatásokra vonatkozó szakmai akkreditáció beszerzésére vonatkozó törvényes előírásokat nehezményezték. Mint mondták: rengeteg papírmunkával és adminisztratív teendővel jár egy ilyen jellegű szolgáltatáshoz szükséges hivatalos elismerés. Arra kérték a Szövetség szakpolitikusait, hogy vizsgálják meg, milyen formában lehetne egyszerűsíteni ezen eljárásokon. A Királyhágó-melléki Lámpás Alapítványt képviselő Vinczéné Pálfi Judit a bürokrácia útvesztőire hívta fel az RMDSZ figyelmét, továbbá azt is hangsúlyozta, hogy óriási fallal szembesülnek az állami törvénykezésben a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetek mindennapjaiban. A Lámpás Alapítvány képviselője úgy fogalmazott, olyan finanszírozási módszertan bevezetésére van szükség, amely konkrétan szerepel az önkormányzatok éves költségvetésében, és az éves állami költségvetés kidolgozásakor ezt el lehet különíteni. A Romániai Falugondnokok Országos Szövetségének elnöke, Balázs Sándor azt nehezményezte, ez idáig egy lejnyi támogatást sem kaptak az államtól, miközben munkájuk elengedhetetlen a kisközösségek szintjén. Azt viszont elérték, hogy szervezetüket akkreditálják. „A gyermekeket reggel iskolába viszem, délután utánuk megyek, tehát biztosítom számukra a biztonságos szállítást. Az idős emberek kiszolgálását kifejezetten szükségesnek tartom, mert úgy gondolom, azok, akik a múlt század kegyetlenségeit végigküszködték, megérdemlik, hogy foglalkozzunk velük. Az államnak is így kellene tenni” – mondta. Balázs Sándor fontosnak érzi, hogy a közösség is lelki támaszt nyújtson az idős magyar embereknek, hiszen úgy gondolja: nem elég, ha csak a család részéről illeti őket hála és köszönet. Az RMDSZ jelen lévő tisztségviselői a felmerülő problémákra reflektáltak, javasoltak megoldásokat. Borbély László marosvásárhelyi képviselő, a Dr. Bernády György Alapítvány kuratóriumi elnöke a találkozón elmondta, a Szövetség részéről nem ez az első, és nem is az utolsó nekifutás: az RMDSZ államtitkárjai többször megpróbálták már rendezni a helyzetet. „Egyértelmű, hogy egyelőre nincs politikai akarat, sokakat zavar még napjainkban is, hogy itt Erdélyben, és a szórványban vannak ilyen kezdeményezések, amelyek a magyar közösséget segítik. Ettől eltekintve rengeteg olyan bürokratikus procedúrába botlottunk, ami igenis megoldható. Ami a Caritast illeti, már egyeztettünk az államtitkárral, a munkaügyi szaktárcával, hamarosan találkozunk a miniszterrel is, a parlament, a kormány képviselői számára pedig egy kompakt anyagot állítunk össze, amely remélem, meggyőzi majd őket e kérdés fontosságáról, rendezésének sürgősségéről” – fogalmazott a találkozón Borbély László. Winkler Gyula EP-képviselő emlékeztetett: a szociális kérdés nem uniós hatáskör, a felmerülő problémák tagállami megoldásokat igényelnek. „Meggyőződésem, hogy azoknak, akiket gyakran ellenőriznek, nagyon sokszor elmondják, hogy ezt az EU-s normák szerint teszik. Nincsenek kimondott európai uniós hatáskörök, viszont léteznek általános érvényű ajánlások, amelyekre a bukaresti törvénykezés nagyon gyakran hivatkozik” – mondta el. A Szövetség feladata a számon kérő–számon kért helyzeten változtatni: amikor módosításokat kívánunk eszközölni, jó, ha az uniós országokban működő gyakorlatokra hivatkozunk, így valószínűleg sokkal egyszerűbben átvihetjük elképzelésünket a hazai törvénykezésen – tette hozzá. A Szövetség önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Ilyés Gyula a téma önkormányzati vetületét ismertetve rámutatott: egyelőre a törvény nem kötelezi a polgármestereket, helyi tanácsokat arra, hogy támogatást nyújtsanak szociális szolgáltatásokat biztosító szervezeteknek. „Nincsenek standardok, feladatkörök, nincs meghatározva, hogy a megye melyik önkormányzata az országos támogatás erre fordítható összegének hány százalékát fordíthatja erre. Mindez arról szól, hogy a polgármesternek mennyire szívügye a felmerülő probléma” – részletezte. Elmondta, szerinte egy magyar polgármester által vezetett településen nagy valószínűséggel jól működik a szociális háló, mivel általában jó a kapcsolat az egyházzal és a civil szervezetekkel. „Az állam, a jelenleg hatályban levő jogszabályok mentén mostohagyermekként kezeli azon civil szervezeteket, amelyek szociális tevékenységeket folytatnak. Ezen szervezetek nagyon sok esetben, számos régióban gyakorlatilag az állam feladatait látják el, egészítik ki a mindennapi tevékenységeikkel, azonban a hatályos törvények ellehetetlenítik aktivitásukat. Az RMDSZ a mai találkozón feltérképezni kívánta mindazokat a problémákat, nehézségeket, amelyekkel a szociális tevékenységet kifejtő civil szervezetek munkáját megakadályozza” – mutatott rá Molnár Zsolt, az RMDSZ Temes megyei parlamenti képviselője. A képviselő úgy értékelte, a szociális rendszerre vonatkozó hatályban lévő törvények mielőbbi módosításra szorulnak, hiszen sok esetben az átfedések és ellentmondó stratégiák vannak érvényben. „Az RMDSZ az elkövetkezendőkben a kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakat figyelembe véve, konkrét módosításokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a csökkenjen a szociális tevékenységeket folyató civilektől elvárt adminisztratív munka, amely ellehetetleníti ezen szervezetek tevékenységét, ugyanakkor egy tiszta és átlátható elszámolási módszertant kell alkalmazni” – fogalmazott Molnár Zsolt, akit a résztvevők megbíztak a további munkafolyamat koordinációjával. „Romániának szüksége lenne egy, a szociális területet átfogó törvénycsomagra, amely összehangolja a jogszabályokat, illetve jobbá teszi ezeket. Sajnos, jelenleg az országnak nincs egy egységes szociálpolitikai stratégiája, és ez a szociális tevékenységeket folytató civil szervezetek rovására megy” – fogalmazott a találkozó Kerekes Károly parlamenti képviselő. (rmdsz tájékoztató) Transindex.ro lapozás: 1-10
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
